Hírek Koncertek Zenekar Zene Galéria Sajtószoba Rendelés Kapcsolatok Vendégkönyv Linkek

Keress itt is!


Facebook Twitter YouTube SoundCloud MySpace Google+

Videók


Damnatio ad bestias


Támogatónk


Facebook Twitter MySpace Google Reader Startlap




Damnatio ad bestias

Szöveg: Akhsesef

Sötét, csöndes az éj
Felhő úszik a Hold elé
Ha a Nap most meghalna
Mindent sötétben hagyna

Van, aki mégse alszik
A szíve dobogása messzi hallatszik
Remeg a teste, az ajka
Már régen nincsen hangja

A Nap első sugarával
A Hold utolsó halálával
Kegyetlen hajnal kel…

Nyílik az ajtó, vakít a fény
Az arénában tombol a nép
Menekülnek, de egyvalaki
Térdre esik, fohászkodik

De Isten már nem figyel rá
Ami porból lett, legyen porrá
Utolsó percükben magukban vannak
Tudják már, hogy együtt halnak

Éhes vadak üvöltenek
A sikoltások tapsba vesznek
Eltorzult, véres arcok
Húsba vájó, tépő karmok

A lelátón forró a hangulat
A mészárlástól jól érzik magukat
Nevetnek rajtuk, nekik csak játék
Holnap is ez lesz, nem lesz ez másképp

A felvert por lassan elül
Az elfolyt vér homokba merül
Csend ereszkedik alá
A holtakon nevet a halál

Nevet, nevet, rajtuk nevet
A maradványuk a porban hever
Embertelen halált haltak
Húsukból ettek a vadak






A damnatio ad bestias főleg az ókori Rómában alkalmazott kivégzési mód. Az elítélteket kiéheztetett vadállatok elé vetették, amely a kivégzésen és a kínzáson túl a nép nyilvános szórakoztatása is volt egyben. Számos ókeresztény végezte életét az éhes vadállatok karmai között. Egy ilyen elképzelt kivégzésről szól a dal.



2017. szeptember 20. szerda

Zenelejátszó (felugró ablakban)

Koncertek


Jelenleg nincsen koncert.

Facebook




Köszönet | Hírlevél | Technikai háttér | Jogok | Adatvédelem

© 2001-2017, Harloch | Minden jog fenntartva!