Hírek Koncertek Zenekar Zene Galéria Sajtószoba Rendelés Kapcsolatok Vendégkönyv Linkek

Keress itt is!


Facebook Twitter YouTube SoundCloud MySpace Google+

Videók


Damnatio ad bestias


Támogatónk


Facebook Twitter MySpace Google Reader Startlap




Dacia capta

Szöveg: Akhsesef

Lassan kel a nap, az Olt vizén csillog a fény
Augustus serege szívében büszke remény
Dacia ellen jöttek, vért vérrel fizetni
Decebalus hatalmát végleg megtörni

Traianus vért akart, a dák király vérét
A hátszegi hegyek zengték a légió énekét
A Dák Királyságot karddal felszámolták
Részeit Superiorhoz és Inferiorhoz csatolták

Az ellenállás elbukott, Decebalus érezte a vesztét
Önkezűleg oltotta ki életét
Levágott fejét Rómába vitték
Traianus dicső tettét hirdették az új érmék

Dacia provincia…

Dacia provincia, de hamar feladták
A három tartományt egy helytartó alá vonták
Máris új ellenség jelent meg a határon
A germán törzsek az új rémálom

Lassan kel a nap, az Olt vizén csillog a fény
Pestistől, dögvésztől hal el a bús remény
Dacia kihalt, ezzel kellett fizetni
Szégyenteljes volt a gótoktól megtörni






Tervünk, hogy Erdély történelmét feldolgozzuk. Ennek a törekvésnek köszönhetően született meg ez a dal.

Az I. század második felére a Római Birodalom európai határa a Rajna és a Duna mentére volt tehető. A határok túloldalán élő népeket a birodalom szövetségbe vonta, de az erős Dák Királyság ez alól kivétel volt. A dák hatalom minden tekintetben feszültségforrás volt, de a birodalom két évtizedig nem volt képes a dákok ellen vonulni.

Végül 102-ben Traianus hadjáratot indított a dákok ellen. Csapatokat vont össze Moesia Superiorban, hogy a dák király, Decebalus uralmi központját (Sarmizegethusa Regia) körbezárja. A támadások egyik csapásvonala Lederatából indult a hátszegi hegyek felé. Decebalus békét kért, de mivel nem jelent meg a béketárgyaláson, kiújultak a harcok. Decebalus végül megadta magát, ezzel lényegileg a Dák Királyságot felszámolták: a királyság nyugati felét Moesia Superiorhoz, keleti felét Moesia Inferiorhoz csatolták. Decebalus sikertelen ellentámadása után öngyilkosságot követett el, mert nem akart a birodalom fogságába kerülni.

Az Imperium öröme olyan nagy volt a győzelem hallatán, hogy Decebalus levágott fejét Rómában a diadalmenet után a Gemonia-lépcsőn közszemlére tették, sőt a rettegett ellenség megsemmisülését új érmék verésével is megörökítették. A pénzérmék felirata DACIA CAPTA volt, azaz Dacia leigázása. (Az első hasonló pénzérmék JUDAEA CAPTA felirattal születtek.) Ezzel Dacia római provincia lett.

Az új tartomány katonai védelméért két légió volt felelős: a legio IIII Flavia és a legio XIII Gemina. A tartomány első városa Colonia Dacica (Sarmizegethusa), itt laktak a légiók kiszolgált katonái is. Traianus halála után a jazigok és a roxolánok lecsaptak a két Moesiára. A császár kiegyezett a roxolánokkal, majd a lovagrendű Q. Marcius Turbót tette meg Pannonia Inferior és Dacia vezetőjévé, aki így két oldalról tudta megszorítani, majd megtörni a jazigokat. Hadrianus végül feladta Daciát, mert túl nagy erőkifejtést igényelt a védelme a dák, kelta és germán törzsekkel szemben. A legio IIII Flaviát is visszavonta Singidunumba (a mai Belgrád).

Elkezdődött az átszervezés, ami Dacia határait éppúgy érintette, mint a szomszédos barbaricumi területeket (Temesköz, Oltenia, Havasalföld). Új tartomány született Dacia Inferior néven az Olt folyótól nyugatra. Dacia középső részéből született Dacia Superior, ami Erdély központi részét és a Kelet-Bánságot tartalmazta. Végül Észak-Erdélyben is új tartományt szerveztek Dacia Porolissensis néven. Így a korábban egységes Daciát három tartományra bontották.

Az új hazát kereső germán törzsek (gótok, vandálok, langobardok) fenyegetést jelentettek, ezért a legio V Macedonica Daciába lett vezényelve. A három tartományt egy helytartó alá vonták, akinek a címe: legatus Augusti pro praetore Daciarum trium (a három Dacia helytartója). A tartományok neveit is ekkor változtatták meg: Superior Apulensis, Inferior Malvensis lett. A harcok 167-170 között tetőztek, amikor Dacia nem tudta megállítani a két Moesiát ért barbár támadásokat. A másfél évtizedes háborús időszak végére a birodalom határán rendeződött a helyzet, de a pestis és gyenge hadsereg miatt gyakoriak voltak a lázongások, továbbá Dacia északi határa mentén véglegesen letelepedtek a germánok is.

Daciát végül a megerősödött gótok Maximinus császár uralkodása alatt megtámadták, innentől évtizedeken keresztül tartó pusztítást hoztak Daciára. Ezen támadások hatására feladták a Limes Transalutanust, elesett Scythia Minor, Moesia, Thracia, továbbá Kelet-Erdélyben az éremforgalom megszünt, így zsoldot se tudtak fizetni. Aurelianus bár leverte a gótokat, nem tartotta tovább Daciát. Dacia utolsó 40 éve az Imperium belső védelmének szempontjából már nem bírt jelentőséggel, így megkezdték a kitelepítést. 271 után a Római Birodalmon kívül rekedt daciai terület végleg elveszett Róma számára, feladásuk után romanizált lakosság már nincs Erdélyben.



2017. november 23. csütörtök

Zenelejátszó (felugró ablakban)

Koncertek


Jelenleg nincsen koncert.

Facebook




Köszönet | Hírlevél | Technikai háttér | Jogok | Adatvédelem

© 2001-2017, Harloch | Minden jog fenntartva!